A fájdalomcsillapítókban is hinni kell

Amikor valakinek fáj valamije, mondjuk a feje, akkor az illető az esetek bizonyos részében fájdalomcsillapítót vesz be, hogy a gyógyszer segítségével enyhítsen fájdalmán. Ebben persze még nincs semmi újdonság, sőt attól a megállapítástól sem fog senki hátast dobni, hogy a beszedett fájdalomcsillapító – jobb esetben – egy idő kifejti hatását, és a fájdalomérzet szép lassan el is múlik. Igen ám, de mi történik akkor, ha a fájdalomcsillapító hatásáról eltérő információkat kap valaki? Az Oxfordi Egyetem kutatói éppen ezt vizsgálták.

A kísérlet során a kutatók azt vizsgálták, hogy egy adott fájdalomcsillapítónak milyen hatása lesz, amikor is a páciensek tudnak a szer beadásáról, és mi történik akkor, ha fogalmuk sincs az esedékes gyógyszeradagolásról. A vizsgálatban 22 ember vett részt, akik lábát először szépen megmelegítették, majd a kísérleti alanyoknak be kellett lőniük, hogy egy százas skálán milyen erősségű fájdalmat éreznek. A fájdalomérzet átlagosan 66 volt. Ezután infúzióra kötötték az immár lábfájós résztvevőket, hogy intravénásan adagolják számukra a fájdalomcsillapítót, így ugyanis titokban tarthatták, hogy mikor és milyen mennyiségű gyógyszert juttatnak az alanyok szervezetébe.

A vizsgálat első szakaszában egy igen hatékony fájdalomcsillapítót, remifentanilt kaptak a kísérleti alanyok, méghozzá úgy, hogy nem is tudtak róla. Ekkor az átlagos fájdalomérzet 55-re csökkent. Ezután a fájdalomcsillapító folyamatos adagolása közben a kutatók közölték a résztvevőkkel, hogy éppen most kezdik a fájdalomcsillapítót kapni, a hír hallatára a fájdalomérzet már csak 39-es volt. Persze jött egy újabb csavar: miközben a gyógyszer adagolását nem állították le, a kutatók arról értesítették a résztvevőket, hogy nem kapnak több fájdalomcsillapítót. Ennek következtében a fájdalom érzése átlagosan 64-re emelkedett, ami majdnem a kezdeti, a fájdalomcsillapítás előtti értéknek felelt meg. A kísérleti alanyok tehát annak ellenére erős fájdalmat éreztek, hogy folyamatosan kapták a fájdalomcsillapítót, csupán annyi történt, hogy nem tudtak róla.

A Science Translational Medicine nevezetű magazinban megjelent tanulmány eredménye igen nagy előrelépést jelenthet a placebo szerek felhasználását illetően. A kutatók ugyanis az alanyok agyi tevékenységét is vizsgálták a kísérlet folyamán, és arra jutottak, hogy a résztvevők különböző agyterületeket aktiválnak az elvárásaiknak megfelelően. Amikor megtudták, hogy fájdalomcsillapítót kapnak, és amikor azt mondták nekik, hogy leállt a gyógyszer adagolása, a kísérleti alanyok az információnak megfelelően kapcsolták ki és be a fájdalomcsillapításban részt vevő agyterületeket. Így a fájdalomcsillapítóhoz fűzött elvárások képesek befolyásolni a szer hatásának növelését, de akár teljesen kiiktathatják azt.