GMO (Genetically Modified Organism, génmódosított vagy génkezelt élőlény) – Igaz vagy hamis?

admin, v, 02/27/2011 - 12:44

1. Génmódosított táplálékot fogyasztott állat húsa génmódosított hús lesz.

Hamis. Ha egy állat génmódosított ételt eszik, attól nem válik génmódosulttá, a húsa sem lesz az. Az étel által tartalmazott gének lebomlanak az anyagcsere folyamán, a módosított gének ugyanúgy viselkednek ilyen szempontból, mint a többi.

2. A génmódosított ételekben kevesebb a vitamin és a tápanyag, mint a természetes úton előállítottakban.

Hamis. A génmódosított ételben ugyanazokat a tápanyagokat találjuk, mint a hagyományos ételekben. Az EU-ban az egyes növényfajták tápanyag-összetételét részletesen megvizsgálják, mielőtt jóváhagyják, a módosított fajták összetétele ugyanolyan, mint a hagyományosaké.

3. A génmódosítás azt jelenti, hogy a növénybe beleültetnek géneket, melyek növelik az ellenálló képességet a kártevőkkel és a növényvédőszerekkel szemben.

Részben igaz. Általában a módosított növényekbe, tehát a kukoricába és a szójába ellenálló képességet növelő géneket ültetnek – ezek védelmet nyújtanak bizonyos növényvédőszerekkel és a kártevők lárváival szemben.
A közeljövőben kereskedelmi terjesztésben is megjelenhetnek olyan növények, melyeknek géntechnika segítségével megváltoztatták a szénhidrát- vagy zsírsavösszetételét vagy kivontak belőlük egy allergén fehérjét létrehozó gént.

4. A génmódosított étel hatással lehet az ember reprodukciós képességére.

Hamis. Az állítást nem igazolja tudományos bizonyíték. Az összes génmódosított terméket megvizsgálja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság. Az elfogadott termékek nem lehetnek rossz hatással az emberek, az állatok egészségére vagy a környezetre.

5. A mogyoró allergén fehérjéjét létrehozó gén egy másik génnel együtt átkerülhet egy módosított növénybe.

Hamis. A növénynemesítés során kizárólag a kívánt gént helyezik át. Ezenkívül a folyamat sikerességét több különböző vizsgálattal is bizonyítják, melyek kiterjednek a módosított növény lehetséges allergiát okozó tulajdonságaira is.

6. Génmódosítással ki lehet vonni pl. a szója allergiás reakciót kiváltó génjét.

Részben igaz. Gyakran több allergén fehérje is található egy növényben, így egy gén eltávolításával csak csökkenteni lehet az allergiás reakció esélyét. Ebben az esetben a nemesítést még folytatni kell, amíg a legerősebb allergiagének eltűnnek.

7. A génmódosított termékek rákot és rendellenességeket okoznak

Hamis. Az elfogadott génmódosított termékek nem lehetnek egészségkárosító hatásúak az emberek és az állatok számára, és a környezetet sem károsíthatják.

Mielőtt elfogadják a génmódosított termékeket, mindet alaposan alaposan megvizsgálják. A tudományos vizsgálatok alapján tett megállapítások szerint a génmódosított termékek összetétele és tulajdonságai megegyeznek a hagyományos termékekével.

8. Az emberi bélrendszerben a génmódosított élelmiszerekben található gének baktériumokká alakulhatnak, melynek az egészségre nézve súlyos következményei lehetnek.

Hamis. Mindegyik élelmiszerben vannak gének, ebből a szempontból nincs különbség a hagyományos és a génmódosított közt. Az ételben található géneknek apró részei kerülhetnek át a bélrendszer baktériumaiba, de ennek semmiféle egészségre gyakorolt hatása nem ismert, mivel ez csak egy teljes gén esetén lehetséges. Ráadásul a bélrendszer baktériumai nagyon gyorsan újulnak meg.

9. A génmódosított élelmiszerek biztonságosabbak, mint a hagyományosak, mert jobban ellenőrzik őket.

Részben igaz. A génmódosított élelmiszerek azután kerülnek kereskedelmi forgalomba, miután megvizsgálták és biztonságosnak ítélték őket. Az Európai Unióban a jóváhagyás folyamata nagyon szigorú. Miután jóváhagyják, ugyanolyan ellenőrzés alá kerülnek, mint a hagyományos élelmiszerek. Az elfogadott génmódosított termékek ugyanolyan biztonságosak, mint a többi.

10. Mindegy, hogy a tudósok vagy az evolúció módosítja a géneket.

Igaz. Szükség van növénynemesítésre, mivel az az ember által irányított evolúció. A természet nem az emberiség, hanem a növények szükségeinek megfelelően nemesít. A géntechnika csak az egyik nemesítési módszer, mellyel megváltoztathatjuk a növények tulajdonságait.